2009. június 4., csütörtök

Munkába menet

Slattyogok a melóba, jobb vállamon hátizsák, bal vállamon a pöszés cucc, a kezemben meg 2 társasjáték (én nem tudom, ma miért hitte mindenki, hogy tortát cipelek bennük:-)))))...szembe jön velem egy régi tanítványom anyukája, és nagyija.....Vakkantó szép illedelmesen köszönt is nekik.....Amikor elmentek mellettem, a nagyi jó hangosan megkérdezte az anyukát:
-Ez ki vóóóót?
-Hát tudooood, a Vakkantócska!!!...Jajj hát milyen, milyen....A Jancsika elsős tanító nénije!!!!! (azt azért megjegyzem, hogy Jancsika mára már nagykorú, szépreménységű, motoros fiatalember:-)))
Erre valamit odasutyorgott a nagyi (pedig annyira füleltem),és csak ennyit hallottam melankólikus stílusban anyuka részéről:
-Hááááát jaaaaaaaaaaaaaaaaaaah.....

...asszem' jobb is, hogy nem hallottam, mint mondott rólam a nagyi:-DDDDD

5 megjegyzés:

Odil írta...

Miféle véleménynyílvánítás az ilyen? Kicsit illetlen na.

Golden írta...

tuti azt mondta, hogy "ilyen fiatal?"; anyuka meg irigykedős - teljesen világos... miért, te mire gondoltál?

Béb írta...

Ehh... korral nem feltétlen lesznek bölcsebbek az emberek... Meg jólneveltebbek sem...

Névtelen írta...

Szerintem se mondhatott semmi rosszat. Nem tudom elképzelni sem...

Szezám írta...

azt hiszi, ha ő süket más is az..