Isten nem ver bottal........

...nem hát, csak kutyával....méghozzá labradorral, aki momentán szerelmes.......a szomszéd dögbe....Csöpi (továbbiakban CS.), a régi blogomban regéltem egyszer róla, amikor fennakadtam a kerítésen nem átalkodott odapofátlankodni, és kajánul vigyorogni rajtam (esküszöm, hogy vigyorgott)...most meg a serdülőkorú ebfiamat akarja......a múlt héten kikaparta a kis rüffke a kerítésünk alatt magának a bejáratot, és és üdvözült pofával, merevedett testtartással élvezte, ahogy a labim körbeugrálja........én el hiszem ,hogy a hormonok, meg a szagok, de hát akkor is.....CS. egy töpszli dög, olyan csámpás első lábakkal, hogy komolyan nem tudom, hogy képes a járásra.....egy minőségi sporhelyt is megirigyelné....aztán ott vannak a laska fülei...sehogy sem állnak.....a szőre meg olyan, mintha rendszeresen festetné lejárt szavatosságú okkersárga lakkzománccal.....erre elbolondítja Dömét......mivel elég hatásos volt az, hogy párszor fennhangon hazazavartuk a kertből,a gazdái észhez tértek, és bezárták (sajnos CS. minden tüzelés után ellik, olyankor megsajnálom, mert lehet akár -40 fok, akkor is ott vinnyognak mellette a különféle kiskutyák).....az lehet, hogy CS. "bezáratódott", de a szája nem....elég volt pár vakkantás, a mi fiúnk erre egetverő báúúúúúúúúúúú-val válaszolt(inkább bőgésnek nevezném)......a szerelmi vallomás 2 óra 30 perckor csúcsosodott be (ismétlem: hajnali 2 óra 30 perckor!!!!!!!!!!!!!!!!!!!), amikor erőteljesen magamhoz szorítván a pihepuha paplanomat, letéptem az emeletről ,és elbeszélgettem a fiatalúrral.....innét már nem részletezném ki, legyen annyi elég, hogy gondolaimban már CS. és bizonyos szeneslapát is közelebbi viszonyba került.........szóval megint kedd hajnalra történnek ezek a dolgok......asszem' pöttyecskét elegem van!!!!!!!!!!!!