Ez meg itt a tegnapi napunkról szól.....
Már a délelőtt vészjósló volt, előre látszott,hogy nem lesz egyszerű elindulni.....hiába kell fel az ember lánya időben, az a fránya idő csak gyorsabban pereg, mint kellene....sikerült fél óra késéssel elindulni, persze menet közben derült ki, hogy az oltási könyv, meg a kutyaitató-tál az jól otthon maradt.A tesóm (öcsém) még indulás előtt elmagyarázta, hogy hol tudok a rendezvény közelében ingyenesen parkolni, azt viszont elfelejtette közölni, hogy az nem éppen a közelben lesz...de nekünk meg sem kottyant egy kis gyaloglás 2 gyerekkel, 1 kutyával, meg 600 táskával:-)))).....Városi látványosság lettünk, mert ugye Dorcsa hátán ott volt a mentőkutya hám, és valahogy ezt még nem szokták meg az emberek....a kutyát sétáltató nő az oké, de amikor már "Vöröskeresztes" hám van rajta, háááát, akkor őt jól meg kell bámulni......a rendezvény felé még egy szórólapot is kaptam, hogy bármikor kérhetek ám segítséget:-).....szerintem (meg mások szerint is) jól sikerült a bemutatónk, bár egy idős, arra sétáló nénike majdnem meghiúsította ezt, mert fellépés előtt 2 perccel megragadta Dorcsa pórázát, és közölte velem, hogy tessék csak elengedni, majd ő elviszi a kutyát......mondtam neki, hogy ne mááá'...erre ő: dedee, majd ő jól megsétáltatja. Újból mondtam neki, hogy ne mááá', mert sírni fogok....Rámnézett, majd megkérdezte, hogy ki?A kutya, vagy én?.....aztán nagynehezen visszaszereztem tőle a kutyámat:-))))Kolleganővel az apróbb akadályokat is lazán vettük, hiába no, kreatív team vagyunk:-)....közben a gyerkőceim nagyszüleik vezényletével bejártak mindent, szeretem, ha ilyen rendezvényeken is ott vannak, mert sokat tapasztalhatnak, tanulhatnak.....és lám, bejött, mert míg anya dolgozott, Pretini tesztet töltött ki...ééééééééééééés..... első helyezést ért el:-)))))))nagyon büszke vagyok rá!!!!!!!!!!!!!!!!...még a felnőtt résztvevőket is maga mögé utasította a tudása:-)))
Hazafelé már ki sem akadtunk, hogy a parkolóban éppen egy fiatal pár esett egymásnak a hátsó ülésen...halkan megjegyzem, ez egy zsúfolt, forgalmas hely volt......
Miután a 2 ebkölyköt, meg Dorcsit leraktam pihenni, hazafuvaroztam Kolleganőt...mert megérdemelte:-)......visszafelé muszáj volt a Lidl-be is bemennem (kutyaszőr ide vagy oda a rucimon), mert a vasárnapi menühöz hiányzott még a prézli.......az egyik sorban egy srác pakolt, és már annyira fáradt voltam, hogy inkább kérdeztem, mint keresgéltem.....ő kézségesen segített, még egy fáradt vigyorgásra is futotta a részemről cserébe, majd beálltam a hosszú sor végére.......egyszer csak odajön hozzám, hogy hozzá is lehet ám jönni fizetni...újból egy fáradt vigyorgósat lenyomtam,megköszöntem, fizettem.....majd a srác kipattant a pénztárból, és ment tovább a dolgára.....möhöhöhhööööö....úgy látszik,ez csak nekem járt:-))))))))))))